A napelemek napjainkban a megújuló energiák hasznosításának legjelentősebb energiatermelő berendezései. A napelemek minősítéséhez és az összehasonlíthatóság megteremtéséhez szabványokat dolgoztak ki a napelemek mérésére, illetve a megvilágításra használt napszimulátorok követelményeire. Ezen szabványos mérések azonban nem tudják visszaadni a valós üzemi körülmények széles skáláját, ezért a szabványban rögzített mérési követelmények mellett meghatározott, a napelemeken feltüntetett névleges hatásfok, stb. értékek egyrészt nem nyújtanak helyes képet a napelemek valós üzemi körülmények alatti hatásfokáról és működéséről, másrészt pedig az egyre újabb napelemtípusok megjelenésével az egyes eltérő üzemi viselkedésű napelemtípusok összehasonlíthatósága sem adott, mert a jelenlegi szabványos mérési körülmények és azok toleranciái lehetőséget nyújtanak a teljesítőképesség tudatos túlértékelésére egyes napelemtípusok esetén.

Az Elektronikus Eszközök Tanszékén jelenleg kutatások folynak napelemek minősítési eljárásainak fejlesztésére, amelynek egyik iránya az olyan új mérési eljárások kidolgozása, amelyek orvosolják a jelenlegi szabványos mérések hiányosságait. A kutatásba becsatlakozó hallgató feladata különböző napelemtípusok szabványos mérési körülmények melletti vizsgálata és összehasonlítása. A vizsgálat a napelemek spektrális válaszfüggvényéből és áram-feszültség karakterisztikájából felállított egydiódás modell alapján történik, amellyel szimulálható a különböző, szabványos mérési körülmények melletti viselkedés.