Az elmúlt években a megváltozott tartalomfogyasztási szokások és növekvő social media jelenlét miatt a Z generáció és Alfa generáció figyelemfenntartó képessége rohamosan csökken. Elterjedten használt média platformokon az új generáció tagjai jellemzően a maximum egy-két perces videókat tekintik meg. Így rendkívül koncentráltan, rendkívül rövid idő alatt szereznek információkat. Megfigyelések szerint a legtöbb felmerülő kérdésre, problémamegoldásra is rövid videók formájában keresnek választ, megoldást. A "hagyományos" google keresés, esetleg szakkönyvekben való böngészés szerepét lassan átveszi a gépi tanulás eszközei, amik a lényeg kigyűjtésében, rövid, tömör, informatív formában történő összefoglalásában mutatják meg erősségüket. Az új generáció tagjaira rendkívül jellemző a multitasking, azaz egyszerre, több, párhuzamos tevékenységet is végeznek. Ennek hatására az újabb és újabb generációk figyelemfenntartó képessége fokozatosan csökken.

Ez a megrövidült koncentráció, fókuszálási képesség már az egyetemi előadások, gyakorlatok szintjén is megmutatkozik. Több hallgató a kiadott mérési sillabuszokban csak az ábrákat nézi át, ezek alapján próbálja megoldani a gyakorlatok önálló feladatait. A jegyzetek, könyvek olvasása - akárcsak néhány oldalt, adott témakörhöz kapcsolódóan - általánosságban egyre kevésbé jellemző, és egyre kisebb igény mutatkozik a hosszú, szövevényes okfejtéseket taglaló egyetemi jegyzetekre.

Az egyetemi előadások is változtak az elmúlt évtizedekben. Már általánosságban is kimondható (mérnökképzésen is), hogy inkább jellemző - egyrészt a "leadni" kívánt megnövekedett anyag miatt, másrészt a figyelemfenntartás miatt - a diasorokból álló lineárisan vetített prezentáció alkalmazása. Ugyan - legalábbis a mérnökképzésben - a szemléltetést rendkívül jól szolgálja, de az egyes fogalmak közötti kapcsolatok, hierarchikus viszonyok bemutatására hagyományos módon nem alkalmas.

Az ismeretek hierarchikus bemutatása, a fogalmak, jelenségek egymáshoz való kapcsolatának, viszonyának átadása nagyban könnyíti az eltárolás, tanulás és egyben az előhívás folyamatát is. Ha értik a hallgatók az ok-okozati összefüggéseket, látják, hogy miből-mi következik és ezeket az információkat hierarchikusan tárolják el, akkor a későbbi előhívást és emlékezést is nagyban elősegítjük.

Az Önálló laboratóriumi munka fő célja, hogy a mikroelektronika tárgyköréhez kapcsolódóan újszerű, a félvezető eszközök működésének egymásra épülését, analógiák és hierarchikus kapcsolatok bemutatását elősegítő pedagógia és szakmódszertani lehetőségeket ismerjünk meg, majd a Mikroelektronika tárgy keretében a gyakorlatban is megvalósítsunk.

Számos megoldás létezik már a hierarchikus kapcsolatok prezentálására. Egyik ilyen a gondolattérkép (mindmap) módszer. Ezt például különböző prezentációs eszközökkel ötvözve (prezi, PowerPoint) lenne lehetőség egy gyakorlatban is jól működő, az új generáció igényeinek és szokásainak megfelelő szakmódszertan kidolgozására.

A feladat több irányban is továbbvihető:

1. vagy meglévő informatikai eszközökkel, programokkal
2. vagy akár teljesen újonnan fejlesztett WEB-es keretrendszerrel is megvalósítható.

A téma alapvetően pedagógia jellegű, ezért tanár- és/vagy pszichológia-szakos hallgatók jelentkezését is várjuk! Ebben az esetben az újabb generációk jellemzőinek, a hierarchikusan felépülő ismeretek bemutatásának módszertanának vizsgálata és egy-egy kiragadott témában már meglévő IT eszközök felhasználásával példabemutató készítése a feladat.

A téma szakdolgozattá, diplomatervvé is tovább vihető. Tudományos Diákköri Konferencián (TDK) történő bemutatása (az előrehaladás függvényében a VIK vagy GTK karon) feltétlen javasolt!

A feladatra maximum két VIK-es hallgató és egy GTK-s hallgató jelentkezését várjuk. A feladat csak a konzulenssel történt előzetes egyeztetés alapján választható!